Na jó, ez egy
blogolnivaló nap. Férjjel szépen felkeltem reggel, elkészítettem a reggelinket:
kávé, meleg tej, papaya, házi készítésű kukorica-zsemle édesköménymaggal.
Férjet kikísértem a kapiug, mint minden reggel, aztán olvastam a Bibliámat,
aztán az Apukámmal töltöttem egy kis időt, ami már önmagában egy nagyon édes
érzés. Aztán valahogy megnéztem a leveleimet, mert Anya jön látogatni, így
nagyon sok a megbeszélnivalónk, mellesleg jól megvagyunk egymással meg viccesek
is bírunk lenni néha, így ismét egy adag jólét lapátolódott a napomba. Aztán
meg rátaláltam két blogra, egyik angol, a másik meg magyar és nagyon
lélek-melengetős. (http://artsyants.blogspot.com.br/)
(http://kiflieslevendula.blogspot.com.br/).
Mindkettő nagyon kuckós és nagyon kreatív, így a vasalnivalóm sem zavar,
mindjárt nekiállok valami szépnek, mert ma alkotós nap is van. Mondjuk csinnálok valamit wc-papír gurigákból vagy életet adok valami haszontalan
holminak…
És akkor a
messzelévő Egyik Tesóval is beszéltem, aztán hívtak az Iskolából, hogy a mai
egyetlen diákom épp most mondta le az óráját, tehát még Isten is azt akarja,
hogy én ma nyugton maradjak, főzzek, alkossak. És ne vasaljak. J Hát mit
tehet az ember lánya? Ha lazítani kell, hát lazítok.
|
Na ez a madár nem veszekedett! |
|
Madár fészket épít a cserepek alá... És nem fér be az alapanyag a lyukba! |
És tegnap
készítettem házi puncs fagyit, aminek szintén rögtön nekiállok, mert az
hozzátartozik a mai éghez. Ugyanis annyira makulátlanul kék az ég, hogy el sem
hiszem. Általában nem szeretem a napot, de ma valahogy még a kékségnek (és a
nagy Sárgaságnak) is kimondottan örülök. A ház valahogy nem melegedett még fel,
ami szintén csoda… Tehát ma valami nagyon különleges van a levegőben, ezért még a lélegzetem is lassabb, óvatosabb, nehogy egy tüsszentéssel (vagyis ahogy én
szerettem régebben mondani – trüsszentéssel) szétprüszköljem ezt a csodát! Még
az autók is halkabban mennek el a ház előtt, a szomszéd sem alakít át tovább, a
madarak sem közvetlenül az ablak alatt veszekednek, és a szomszéd kisfiú sem
sír semmiért.
|
Ez a nagy sárga ragyogó... és forrósító! :)
|
|
Ez itt pedig említett puncs fagyi... nem kolbász! Bárcsak...! :)
|
Talán ma van a
szülinapom…?
2 megjegyzés:
Lehet, hogy tényleg szülinapod volt! Legalábbis lelki! :) Puszi
Nóri, légy szíves, gyakrabban írj! Hiányzol nekünk.
Karácsonyra küldenénk havat, de félő, hogy még a Hóember Air sem tud arrafelé olyan helyen landolni, ahol egy perc múlva ne válna vízzé. :(
Üdv Nillnek is az Óhazádból.
Ádám
Megjegyzés küldése