2012. december 2., vasárnap

Ez egy olyan nap


Na jó, ez egy blogolnivaló nap. Férjjel szépen felkeltem reggel, elkészítettem a reggelinket: kávé, meleg tej, papaya, házi készítésű kukorica-zsemle édesköménymaggal. Férjet kikísértem a kapiug, mint minden reggel, aztán olvastam a Bibliámat, aztán az Apukámmal töltöttem egy kis időt, ami már önmagában egy nagyon édes érzés. Aztán valahogy megnéztem a leveleimet, mert Anya jön látogatni, így nagyon sok a megbeszélnivalónk, mellesleg jól megvagyunk egymással meg viccesek is bírunk lenni néha, így ismét egy adag jólét lapátolódott a napomba. Aztán meg rátaláltam két blogra, egyik angol, a másik meg magyar és nagyon lélek-melengetős. (http://artsyants.blogspot.com.br/) (http://kiflieslevendula.blogspot.com.br/). Mindkettő nagyon kuckós és nagyon kreatív, így a vasalnivalóm sem zavar, mindjárt nekiállok valami szépnek, mert ma alkotós nap is van. Mondjuk csinnálok valamit wc-papír gurigákból vagy életet adok valami haszontalan holminak…
És akkor a messzelévő Egyik Tesóval is beszéltem, aztán hívtak az Iskolából, hogy a mai egyetlen diákom épp most mondta le az óráját, tehát még Isten is azt akarja, hogy én ma nyugton maradjak, főzzek, alkossak. És ne vasaljak. J Hát mit tehet az ember lánya? Ha lazítani kell, hát lazítok.
Na ez a madár nem veszekedett! 
Madár fészket épít a cserepek alá... És nem fér be az alapanyag a  lyukba! 
És tegnap készítettem házi puncs fagyit, aminek szintén rögtön nekiállok, mert az hozzátartozik a mai éghez. Ugyanis annyira makulátlanul kék az ég, hogy el sem hiszem. Általában nem szeretem a napot, de ma valahogy még a kékségnek (és a nagy Sárgaságnak) is kimondottan örülök. A ház valahogy nem melegedett még fel, ami szintén csoda… Tehát ma valami nagyon különleges van a levegőben, ezért még a lélegzetem is lassabb, óvatosabb, nehogy egy tüsszentéssel (vagyis ahogy én szerettem régebben mondani – trüsszentéssel) szétprüszköljem ezt a csodát! Még az autók is halkabban mennek el a ház előtt, a szomszéd sem alakít át tovább, a madarak sem közvetlenül az ablak alatt veszekednek, és a szomszéd kisfiú sem sír semmiért.

Ez a nagy sárga ragyogó... és forrósító! :)
Ez itt pedig említett puncs fagyi... nem kolbász! Bárcsak...! :)
Talán ma van a szülinapom…? 

2 megjegyzés:

Unknown írta...

Lehet, hogy tényleg szülinapod volt! Legalábbis lelki! :) Puszi

Szabados Ádám írta...

Nóri, légy szíves, gyakrabban írj! Hiányzol nekünk.

Karácsonyra küldenénk havat, de félő, hogy még a Hóember Air sem tud arrafelé olyan helyen landolni, ahol egy perc múlva ne válna vízzé. :(

Üdv Nillnek is az Óhazádból.

Ádám