Oké, még csak hivatalosan, szeptember 10-én leszünk teljesen házasok. De akkor is, augusztus 11. óta a nevem: Nóra Takács da Silva. Röviden Nóra da Silva. Jól hangzik, nem? :)
A ceremónia nagyon egyszerü volt. Csinosan felöltöztünk, elmentünk a házasságkötöt terembe a tanúkkal együtt - Nagynéni és Nagybácsi voltak a tanúink. Bementünk egy szép terembe, mi négyen, egy közjegyzö-féle pasas meg az anyakönyvvezetö, plusz a hivatalos tolmács. Felolvasták a dolgokat, többek között az én adataimat is, háromszor is. És egy pontnál majdnem kipukkadtam, annyira kellett nevetnem. Kész kabaré, ahogy a "János" nevet, mint apám nevét próbálták kimondani! :) Volt "Zsánosz Tokáksz", "Hánosz Tokákszi", minden. Na meg a "Torok Innyak ukka"..... Pedig gyakoroltam velük elötte! :)
De még így is megható volt, el is pityeregtem magam, amikor a "szabad akaratodból hozzámész-e" részhez értek... Nagyon szép volt. És rövid is. Ami nem is baj. Utána hazajöttünk, ettünk egy hatalmasat egy gyönyörüen megteritett asztalnál.
És azóta "Szenyor és Szenyóra da Silva" vagyunk. És boldogan élünk...örökké.
(És este meg mentünk Nill diplomaosztójára, úgyhogy elég emlékezetes nap volt!)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése